Térképen mutatjuk, mennyire kell rettegni az orosz erőktől

A Brilliantmaps térképe azokat az országokat mutatja, amelyek jelenleg orosz katonai támaszpontnak adnak otthont, vagy valamilyen formában tervezik, hogy a jövőben ilyen bázisoknak adjanak helyet.

A listán olyan országok szerepelnek Oroszországon kívül, mint Szíria, Belorusszia, Kazahsztán, Moldova, Örményország, Kirgizisztán, illetve Tádzsikisztán. A felsoroás egyik legérdekesebb, ugyanakkor legvitatottabb eleme Ukrajna. A lap e bázis kapcsán úgy fogalmaz, hogy a Fekete-tengeri flotta szevasztopoli haditengerészeti bázisa a Krímben található. Ezt az oroszok a Krím Orosz Föderáció általi 2014-es annektálása előtt bérelték. 

Sok a kérdés a krími helyszín kapcsán

A terület kapcsán azt is felidézték, hogy 2015 júliusában Dmitrij Medvegyev akkori orosz miniszterelnök kijelentette, hogy a Krím teljes mértékben integrálódott Oroszországba, így a szevasztopoli állomást Oroszország már nem minősíti tengerentúlinak. Azonban, – mit hozzátették – ezt vitatják; mivel ENSZ Közgyűlésének 68/262. számú határozata elutasította a Krím Oroszország általi annektálását, amit Oroszország azzal védett, hogy támogatta a 2014-es krími státuszról szóló népszavazás eredményét, amelyen a többség az Oroszországhoz való visszacsatolás mellett szavazott. 

Az összeállításban arra is emlékeztettek, hogy 

 – sorolták.

Brilliantmaps arról is írt, hogy a jövőben a tervek szerint az orosz erők Szerbia, Egyiptom, Szudán, Eritrea, Szomália, illetve Mozambik területén is terveznek egy-egy bázist létrehozni.

A térképet alább tekintheti meg:

Megállíthatatlan az orosz gőzhenger

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt a Krasznaja Zvezda című katonai napilap cikke alapján, Szergej Rudszkoj, az orosz vezérkar műveleti főcsoportfőnökségének vezetője a 2024-es évet az áttöré éveként értékelte Ukrajnában.

„Az ellenség nagyrészt elvesztette képességét, hogy legyártsa a szükséges fegyvereket, felszerelést és lőszereket. A mozgósítás rendszerint erőszakkal történik, és nem teszi lehetővé a harctéren elszenvedett nagy veszteségek pótlását, sőt, az új stratégiai tartalékok kialakítását sem” – fogalmazott a lapnak Rudszkoj.

Az orosz tábornok szerint 2024-ben az ukrán fegyveres erőknek mintegy 590 ezer katonája esett el és sebesült meg. A háború kezdete óta elszenvedett ukrán veszteség meghaladta az egymillió főt. Az orosz vezérkar műveleti főcsoportfőnökségének vezetője arra is kitért még az interjúban, hogy 

Szergej Rudszkoj azt is közölte, hogy a donyecki, a zaporizzsjai és a herszoni régió területének mintegy 75 százaléka orosz ellenőrzés alatt áll, a luhanszkban pedig kevesebb mint egy százalékot kell még „felszabadítani”.

***

Nyitókép illusztráció. Fotó: EYEPRESS NEWS / EYEPRESS VIA AFP